Május 29-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Peter Ware Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, az isteni részecskeként aposztrofált Higgs-bozon létezésének megjósolója. A tudós egyetlen e-mailt nem küldött még el, mobiltelefont sem használ, de örökre megváltozatta azt, amit a világról tudunk.
96 esztendős korában elhunyt Leon Lederman Nobel-díjas amerikai fizikus.
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai.
A svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) dolgozó kutatók azt remélik, hogy a márciusban dupla teljesítménnyel újrainduló részecskegyorsítóban bizonyítani tudják egy további, "az isteni részecskénél is izgalmasabb" elemi részecske létezését.
Az isteni részecske atyjának tekintett Peter Higgsről, az Edinburghi Egyetem tudósáról nevezik el az új, 11 millió fontból, azaz négymilliárd forintból felépülő űrtechnológiai központot Nagy-Britanniában.
Újabb elemzéseik után csütörtökön Genfben tett bejelentésük szerint egyre biztosabbak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN tudósai abban, hogy a tavaly felfedezett rejtélyes szubatomi részecske valóban a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon.
Az "isteni" részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára - fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagy energiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.
Az új elementáris részecske, amelynek felfedezését ez év júliusában jelentették be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, úgy viselkedik, mint az "isteni" részecskeként emlegetett Higgs-bozon, ám tulajdonságai kevésbé "egzotikusak", mint várták - hangzott el Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak egy újabb csoportja is bejelentette szerdán, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon, az „isteni részecske” létezésére utaló erős bizonyítékokat talált.
A többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon, az "isteni" részecske létére utaló eddigi legerősebb bizonyítékokat találták a tavaly szeptemberben leállított Tevatron-gyorsítón végzett ütköztetések "hulladékában" – jelentették be hétfőn a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott amerikai Fermilab kutatói.
Létezik-e a Higgs-bozon, a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecske"? A kérdésre esetleg július 4-én adják meg a választ az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai.
Találtak jelzéseket a isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezésére az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) tudósai a nagy hadronütköztető (LHC) nyalábütköztetéseinek adatait vizsgálva, ám csak jövőre áll rendelkezésre elegendő adat, amely egyértelműen bizonyítja vagy kizárja a létezését - jelentették be kedden a Svájcban működő kutatóközpont szakemberei.
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN tudósai szerint lehetséges, hogy a jövő héten megpillanthatják az "isteni részecske" néven emlegetett, egyelőre még csak hipotézisekben létező Higgs-bozont.
Száznyolcvan napos működés és négyszáz trillió proton-proton ütköztetés után az év hátralevő részére felfüggesztik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjében az "isteni" részecske, azaz a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon keresését.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.
